Elosztóvezeték idegen ingatlanon történő elhelyezésére, illetve üzemeltetésére, kártalanítás ellenében, a törvény szerinti az elosztóvezeték tulajdonosa, vagy az elosztóvezeték tulajdonosa javára a bányafelügyelet a biztonsági övezet mértékének megfelelően vezetékjogot állapíthat meg abban az esetben, ha az elosztóvezeték tulajdonosa és az idegen ingatlan tulajdonosa között nem jött létre megállapodás és az ingatlan használatát a vezetékjog lényegesen nem akadályozza. Az elosztóvezetékhez tartozó gázfogadó állomás, mérőállomás, körzeti vagy egyedi nyomásszabályozó állomás, vezetékes propán-, butángáz- szolgáltatás esetén a propán-, butángázok és ezek elegyeinek tárolására szolgáló tartály, konténer idegen ingatlanon történő elhelyezésére, valamint üzemeltetésére, kártalanítás ellenében, az engedélyes vagy az elosztóvezeték tulajdonosa javára a bányafelügyelet a biztonsági övezet mértékének megfelelően használati jogot állapíthat meg, ha az ingatlan használatát az lényegesen nem akadályozza.
Engedélyes a jelek elhelyezésével, a mérésekkel, a vizsgálatokkal, a létesítmények elhelyezésével, illetőleg azok megközelítésével, az azokon való munkavégzéssel, az ingatlan használatának akadályozásával (korlátozásával), valamint piaci értékének csökkenésével okozott kárt az ingatlan tulajdonosának, használójának köteles megtéríteni.

A bányaszolgalmi jog más ingatlanára közérdekből alapított használati jog, amelyért az ingatlan tulajdonosának kártalanítás jár.
A szolgalom alapján a bányavállalkozó jogosult a tevékenység végzéséhez szükséges mértékben az ingatlan igénybevételére, különösen ellenőrzés, javítás, karbantartás, kapacitásfenntartás és –bővítés, az üzemelés, a biztonság fenntartása, az üzemzavar megelőzése és elhárítása érdekében szükséges intézkedések végrehajtására.